2011.08.06.
18:43

Írta: Néma Bob

Afrika

 A Nagy Teknotikus háború kevésbé érintette Afrikát, mivel a legnagyobb ütközetek elkerülték, ezért az alakja úgy ahogy megmaradt a mainak,de a földrengések és a kéreglemezek összehúzódása megemelték a kontinenst, egy hatalmas fennsíkká változtatva. A csapadékot hozó szeleket a megemelkedett partvidék felfogja, így az egész egy óriási félsivatagos-sivatagos fennsík lett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az állatok a sivatagban szétszórtan lévő oázisok köré tömörültek, de bizonyos teremtményeknek meg kellett tanulnia, hogy életben maradjanak a zord körülmények között.

Vámpírmajom

A pávián leszármazottja.

Testalkata kutyaszerű, a mellső lábai hosszabbak mint a hátsók, az állkapcsa vaskos, kutyaszerű. A testét sárgásbarna vékony bunda borítja, a farkát pedig mindig felemelve hordja.

Falkában élő ragadozó állat. 6-7 fős csapatokban vadászik, általában meglapulva a homokban várják a zsákmányt, majd egy ugrással lerohanják. A zsákmánynak minden részét elfogyasztják, különösképpen a bensőségekre és a vérre, ebből vonják ki a számukra szükséges vízmennyiséget.

 Salawah

A sivatagi róka leszármazottja.

A lábai meghosszabbodtak, a testalkata nyurga lett. Legjobban a gepárdéhoz hasonlít. A fülei óriásiak, a pofája hosszú, rókaszerű. A teste sárga, mindkét oldalát vízszintes fekete csíkok fedik. 

Kisebb családi csoportokban él. A felnőtt egyedek együtt vadásznak, kisebb növényevőkre, de ha kell akkor gyíkokkal és rágcsálókat is levadásznak. Szerte Afrikában elterjedt.

Hyraxtop

A Szirtiborz leszármazottja.

A testalkata gazellaszerű, a feje megnyúlt, a fülei nagyok, kagylószerűek. A lábai végén nem paták vannak, hanem a disznókéhoz hasonló körmök. A forró homokon ezen járnak, vagy a sziklákon ezzel kapaszkodnak. A teste sötétbarna, a hímeknek a nyakukon vörösesbarna a szőr.

Családi kötelékekben él szerte a sivatagban, de inkább az oázisok közelében figyelhető meg. Az egész napjukat táplálékkereséssel töltik. Este a saját maguk által ásott lyukban pihennek meg.

Terrorhog

A varacskosdisznó utódja.

A testalkata ugyanolyan maradt, kivéve a fejet. A nyakizmai megerősödtek, a feje pedig hosszú lett és széles. Alul hatalmas agyarai vannak, amivel az áldozat torkát harapja el. A testét szürkésbarna szőr fedi, a hímeknek pedig fekete sörénye van, és a fejükön két óriási képződmény ami a szemüket védi.

Kisebb csoportokba élnek. Általában dögevők, de ha nincs táplálék, akkor megtámadják a többi növényevő faj gyenge vagy fiatal egyedeit.

Gadett

A foltos hiéna utódja

2 méter magas. A háta erőteljesen hátrafelé lejt. Az elülső lábán hatalmas karmok vannak. A feje nagy és erőteljes, a fülei pedig nagyok és hegyesek. az állkapcsaival akár egy teknős páncélját is áttörheti. A testét sárga alapon vörös csíkok borítják.

Magányosan vagy párban él, az oázisok közelében less az áldozatára, de ha kell akkor dögöket is fogyaszt.

Sivatagi Apofisz

A sziklapiton leszármazottja.

5 méter hosszú. A teste enyhén lapított, általában a homokban húzza meg magát, és onnan les az áldozatára. A testét világossárga pikkelyek borítják, a teste lapított.

Érzékeli a zsákmány közeledtét, amikor az odaér, előugrik, köré tekeredik, majd lenyeli.

Homoki szökkencs

Az egyiptomi ugróegér leszármazottja.

A mellső lábai teljesen eltűntek, míg a hátsó lábai erőteljesekké váltak. Hosszú farka van, amivel támaszkodik a földön. A feje megnyúlt, a szemei nagyok, ahogy a bajusszszőrei is. Körülbelül egy méter magas. A testét zsemleszínű bunda borítja. 40-50 km/h-val képes mozogni. Az egész sivatagban elterjedt, hála annak, hogy a teste képes kivonni a táplálékból a neki szükséges nedvességet, és nem izzad.

Magvakat, növényeket és némi gyümölccsel táplálkozik. A nap elől általában üregekbe rejtőzik.

Homoki démon /Syndensia tantos/

A tevepók utódja.

Több mint fél méteres, de ennek nagy részét hosszú lábai teszik ki. Sárgaszínű ragadozó, amely a nap nagy részét a homokba tölti, és itt várja zsákmányát, ami lehet rovar, emlős, vagy madár. Amikor előugrik 15 km/h sebességel veti rá magát a prédára. A mérge fájdalmas görcsöket okoz, ezzel harcképtelenné téve áldozatát.

A pók emésztőnedveket juttat be a zsákmánya szervezetébe, amik aztán elfolyósítják a bensőségeit. 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vadvilagajovoben.blog.hu/api/trackback/id/tr953130372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása